Vadvirágos szépség, mely gyógynövényként is ismert
Az erdei deréce az egyik legszebb magasra növő évelő vadvirág. Karcsú, felálló szárain keskeny levelek sorakoznak, a hajtások végén pedig nyáron rózsaszínes-lilás virágokból álló hosszú fürtök nyílnak. A növény természetes élőhelyein gyakran nagyobb telepeket alkot, ezért vadvirágos kertekben, természetközeli ágyásokban és méhbarát kertekben is jól mutat.
Nemcsak nyári virágzásával különleges: ősszel levelei sárgásnarancs és vörös árnyalatokra színeződhetnek, így a virágzási időszakon túl is érdekes színfoltot jelenthet a kertben.
Megfelelő körülmények között akár 1–1,5 méter magasra is megnőhet. Évelő növény, amely rizómáival terjed, ezért ültetésénél érdemes számolni azzal, hogy idővel nagyobb területet is elfoglalhat. RHS
Az erdei deréce nemcsak dísznövényként érdekes: az Epilobium angustifolium a hivatalos európai gyógynövény-monográfiában is szerepel Epilobii herba néven.
Magvetés
Az erdei deréce magjai nagyon aprók, ezért felszíni vetéssel érdemes indítani. A nedves vetőközeg felszínére szórjuk őket, majd finoman a talajhoz nyomjuk. Ne takarjuk vastag földréteggel, mert a fény segíti a csírázást.
Téli vetés: november–február között szabadföldbe vagy palackba is vethető.
Tavaszi vetés: február–április között védett helyen indítható.
A csírázás nem feltétlenül egyszerre történik, ezért érdemes türelmesnek lenni. A természetes őszi vagy téli vetés jó lehetőség a magok számára.
Fény és hőmérséklet
Az erdei deréce napos helyen fejlődik a legszebben, de világos, félárnyékos helyen is nevelhető. Télálló évelő, a legzordabb európai kontinentális teleket is jól viseli.
A csíráztatás során körülbelül 20 °C-os hőmérséklet megfelelő.
A vetést világos helyen tartsuk,
és ügyeljünk arra, hogy a közeg folyamatosan nedves maradjon.
Öntözés és gondozás
A csírázásig a vetőközeget folyamatosan nedvesen, de nem vízben állva tartsuk.
A kifejlett növény kevés gondozást igényel. A nedves, illetve átlagos nedvességtartalmú talajokat kedveli, és jól alkalmazkodik különböző talajtípusokhoz.
Az erdei deréce erőteljesen terjedő évelő, ezért kisebb kertekben érdemes ezt már a hely kiválasztásánál figyelembe venni. Az elnyílt virágok eltávolításával csökkenthető az önvetés
Betegségek
Az erdei deréce általában kevés kártevő- és betegségproblémával nevelhető. Jellemzően kártevőmentes és betegségekkel is kevéssé érintett növény
Gyógynövényként mire használható?
Az erdei deréce föld feletti részeit hagyományosan gyógynövényként használják. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) Epilobii herba néven tartja számon az Epilobium angustifolium és/vagy Epilobium parviflorum föld feletti részeiből készült gyógynövényi drogot. European Medicines Agency (EMA)
Az EMA hagyományos használaton alapuló értékelése szerint az ilyen készítményeket
a jóindulatú prosztatamegnagyobbodáshoz (BPH) kapcsolódó alsó húgyúti tünetek enyhítésére alkalmazzák, miután a komolyabb betegségeket orvos kizárta.
Hogyan készíthető tea belőle?
Gyógynövényként a növény föld feletti részeit használják, amelyeket virágzás előtt vagy a virágzás idején gyűjtenek, majd megszárítanak és felaprítanak.
Hagyományos alkalmazás szerint:
1,5–2 g szárított, aprított gyógynövényt
250 ml forrásban lévő vízzel leöntünk, majd 10 percig áztatjuk és elfogyasztjuk.
Mi a téli vetés?
Téli vetés során a hidegtűrő virágmagokat január-februárban vetjük el műanyag palackba vagy műanyag dobozokba.
Ez lehetőséget teremt a magoknak, hogy a téli hideg hatására természetes módon elkezdjenek csírázni és a tavaszi időszakra kialakuljon a növény. Ez egy nagyon egyszerű és sikeres technika, mely nem igényel nevelőfényt és a helyet sem foglalja a házban.
Információk
| Virágzás: | Június – Szeptember |
| Fényigény: | Napos, félárnyékos |
| Talajigény: | Átlagos, jó vízáteresztésű |
| Magasság: | 100 – 150 cm |
| Ültetési távolság: | 30-40 cm |
| Beporzóbarát | Igen |
