A hosszú, forró nyár után szeptembertől ismét elérkezik az ideje, hogy elkezdjük a virágmagok ültetését. A most elvetett magokkal már a jövő szezonra készülhetünk, megalapozva kertünk jövő évi pompáját. Ebben a bejegyzésben áttekintjük, mely virágmagokat érdemes most elvetni, hogy tavasszal és nyáron is gyönyörködhessünk a színpompás virágokban.
Íme, néhány ötlet, hogy milyen virágokat ültethetsz az ősz folyamán:
EGYNYÁRI VIRÁGOK:
Borzaskata
A borzaskata (Nigella damascena) egy bájos, egynyári virág, amelyet különleges megjelenése és könnyű gondozhatósága miatt kedvelnek a kertészek. Európában és Ázsiában őshonos és jellegzetes, finoman szeldelt levelei, valamint az őket körülölelő, csipkeszerű levelek adják a növénynek az egyedülálló, „borzas” megjelenését.
Virágai kék, fehér vagy rózsaszín árnyalatokban nyílnak a kora nyári hónapokban. A növény nemcsak dísznövényként kedvelt, hanem a dekoratív, szárítás után is tartós termései miatt, amelyeket gyakran használnak száraz virágkompozíciókban. Könnyen termeszthető napos helyeken és jól tűri a szárazabb talajokat is.
Magvetése:
Szabadföldi ültetés javasolt, mivel nem viseli jól az átültetést. Akár ősszel, szeptember-novemberben, vagy tavasszal, március-áprilisban is elvethetjük. Ültetés előtt lazítsuk fel a talajt, majd helyezzük a magokat 2-3 mm mélyre a földbe.
Néhány különleges borzaskatánk:
Búzavirág
A búzavirág (Centaurea cyanus) egy kecses, egynyári növény, amely vadvirágként és kerti dísznövényként is népszerű. Eredetileg Európában őshonos, és gyakran látható réteken, szántóföldek szélén. A növényt leginkább élénk kék virágairól ismerjük, de számos más színváltozatban is megtalálható, beleértve a fehéret, a rózsaszínt, a lilát és a sötét bordót is.
A búzavirág virágzási ideje tavasztól nyárig tart és könnyen termeszthető, mivel nem igényel különösebb gondozást. Napos helyen érzi jól magát és jól tűri a szárazságot. A kertbe ültetve vonzza a méheket és más beporzó rovarokat. Vágott virágként is tartós, szárítva pedig dekoratív csokrokhoz és díszítésekhez használható.
Magvetése:
A búzavirág magjait ősszel, szeptembertől kezdve, valamint téli vetéssel (január-február) és tavasszal (márciustól) is elvetheted. A magokat legalább 1 cm mélyre ültessük, mivel a csírázáshoz sötétségre van szükségük. A legjobb eredményt szabadföldi vetéssel érhetjük el. Őszi vetés esetén a növények gyorsabban fognak virágozni a következő szezonban.
Búzavirágaink:
Körömvirág
A körömvirág (Calendula officinalis) egy egynyári növény, amelyet gyógyhatásai és dekoratív megjelenése miatt kedvelnek. Eredetileg a mediterrán térségből származik, de mára széles körben elterjedt és a kertészek egyik kedvence. Könnyen termeszthető, napos helyeken és különböző talajtípusokon egyaránt jól érzi magát.
Hagyományosan a körömvirág aranysárga és narancssárga árnyalatokban ismert, de nálunk különleges színekben kapható, beleértve a krémszínt és a halvány barackszínt. A növény tavasztól az első fagyokig virágzik ideális körülmények között és bőségesen hozza színpompás virágait, amelyek nemcsak a kertet díszítik, hanem vágott virágként is sokáig tartanak.
A körömvirág gyógyászati célokra is felhasználható, mivel nyugtató és gyulladáscsökkentő hatásairól ismert. Szépsége és hasznossága miatt a kertészek előszeretettel ültetik kiskertekbe, virágágyásokba vagy akár balkonládákba is.
Magvetése:
Szabadföldi vetés ajánlott. Április-májusban illetve szeptember-októberben vethetjük a magokat 1 cm mélyre, sötétre van szüksége a csírázáshoz.
Néhány érdekes körömvirágunk:
Egynyári ördögszem
Az ördögszem (Scabiosa atropurpurea) egy elegáns, egynyári virág, amelynek gyökerei a mediterrán térségbe nyúlnak vissza. A növény különösen kedvelt a kertészek körében különleges, gömbölyded virágfejei miatt, amelyek hosszú, karcsú szárakon nyílnak. Az ördögszem virágai gazdag színskálát ölelnek fel, a mély bordótól és lilától kezdve a világos rózsaszín és fehér árnyalatokig, így bármilyen kertben szemet gyönyörködtető látványt nyújtanak.
Virágzási ideje nyártól egészen az első fagyokig tart és a növény különösen jól érzi magát napos helyeken, jól vízelvezetésű talajban. Az ördögszem nemcsak látványos, hanem a beporzók, például a méhek és pillangók számára is vonzó, így a biodiverzitás szempontjából is értékes választás. Vágott virágként is tartós, ezért gyakran használják csokrok és virágkompozíciók készítéséhez. Az ördögszem könnyen nevelhető és egyedi megjelenésével bármilyen virágágyást vagy kertet különlegessé varázsol.
Magvetése:
Az ültetést beltérben már február-márciusban elkezdhetjük, míg szabadföldi vetésre április-májusban, szeptember-októberben kerülhet sor. A magokat a föld felszínére vessük, mivel fényre van szükségük a csírázáshoz és enyhén nyomkodjuk a talajba, de ne takarjuk be. Téli vetésben is ültethető.
Ördögszem magok:
Egynyári szarkaláb
Az egynyári szarkaláb (Delphinium consolida), más néven kerti szarkaláb egy elegáns, egynyári virág, amelyet magas, karcsú szárai és tömött virágfüzérei tesznek különlegessé. A növény virágai változatos színekben pompáznak, beleértve a kék, lila, rózsaszín és fehér árnyalatokat. A szarkaláb virágai általában nyáron nyílnak és jellegzetes, sarkantyús virágszerkezetükről ismerhetők fel.
Napos helyeken érzi jól magát és jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajt igényel. Magas, kecses szára feltűnő eleme lehet virágágyásoknak vagy kerítések, falak mentén. Vágott virágként is népszerű, mivel hosszú ideig friss marad a vázában.
Magvetése:
Ősszel, szeptember-októberben és téli vetésben is ültethetjük. Ajánlott palántákat nevelni belőlük, majd tavasszal végleges helyükre ültetni. Csak 2-3 mm mélyre vessük a magokat. Szabadföldi ültetés is lehetséges ősszel, ám ekkor lehet, hogy nem járunk olyan nagy sikerrel, mintha palántákat nevelnénk.
Fontos megjegyezni, hogy ha túl meleg van szeptemberben, akkor halasszuk el az ültetést, mert nagy melegben elpusztulhatnak a magok. Legjobb, ha a hűtőben tárolod a magokat, amíg elveted, hogy a szükséges hideghatást megkapják a csírázáshoz.
Egynyári szarkaláb magok:
Szeplőlapu
A szeplőlapu (Cerinthe major) egy különleges és ritkán látott, egynyári növény, amely a Földközi-tenger vidékéről származik. Ez a növény elsősorban dekoratív leveleivel és virágaival tűnik ki. Ovális, húsos levelei kékes-zöld színűek, gyakran halvány pöttyökkel, ami különleges megjelenést kölcsönöz neki. A virágai kis harang alakúak, mély lilás-kék vagy sötétkék színűek és a virágzási időszakban (tavasztól nyárig) a növény fölé emelkednek, így látványos színfoltot hoznak a kertbe.
A szeplőlapu napos helyet és jó vízelvezetésű talajt igényel és különösen jól mutat mediterrán stílusú kertekben vagy vegyes virágágyásokban. A növény virágai vonzzák a beporzó rovarokat, különösen a méheket.
A szeplőlapu magjai viszonylag nagyok, ezért érdemes legalább 1 cm mélyre ültetni őket, mivel sötétre van szükségük a csírázáshoz. A magok ősszel és tavasszal is vethetők. Ha ősszel vetjük, ügyeljünk arra, hogy védett helyen teleltessük a növényeket, mivel bár a hideget (-10 °C-ig) jól tűrik, a fagyok károsíthatják őket.
Magvetése:
Beltéri ültetésre március-áprilisban van a legjobb időszak. Az utolsó fagyok elmúltával és 1-2 hét kiszoktatás után ültessük ki a palántákat a szabadba. Szabadföldi vetésre májusban kerüljön sor. Érdekes tulajdonsága a szeplőlapunak, hogy sok mag duplán csírázik, így egyetlen magból két növény is kifejlődhet, amelyeket kiültetéskor nagyon óvatosan válasszunk szét, hogy gyökereik ne sérüljenek.
Szeplőlapu magok:
Tátika vagy oroszlánszáj
A tátika (Antirrhinum majus) egy népszerű egynyári virág, amelyet élénk színei és jellegzetes virágformája miatt kedvelnek. Nálunk a Napfényesen egy örök kedvenc, szépsége és finom illata varázslatos.
Eredetileg a Földközi-tenger vidékéről származik, de világszerte elterjedt és gyakran ültetik kertekbe és parkokba. A tátika virágai hosszú, függőleges fürtökben nyílnak, lehetnek szimplák vagy teltek, fajtától függően és számos gyönyörű színben elérhetőek. A virágok jellegzetes formájuk miatt “oroszlánszájként” is ismertek, mivel megnyomva a virág szirmai szétnyílnak, mintha egy száj nyílna ki.
A tátika napos vagy félárnyékos helyet kedvel és jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajban fejlődik a legjobban. Ideális választás virágágyásokba, szegélyekbe, valamint vágott virágként csokrokba is.
Tátika virágmagok ültetése ősszel:
Könnyen termeszthető magról és elegáns megjelenésével bármely kertet élettelivé varázsol.
Palántanevelés javasolt, ha tátikát akarunk magról nevelni. Az ültetést beltérben már február-márciusban megkezdhetjük, világos helyen vagy nevelőfény alatt. Az apró magokat a föld felszínére szórjuk, mivel csírázásukhoz fényre van szükségük. Ősztől is ültethetjük, néhányan már nyár közepén elültetik, de ezt mi nem ajánljuk, mert a tátika alapvetően kedveli a hűvös időt és ha olyan forró és aszályos a nyár, mint a 2024-es, akkor nem kelnek ki a magok nagy valószínűség szerint. Téli vetésben a legkönnyebb ültetni.
Tátika magok:
Vadmurok
A vadmurok ‘Dara’ (Daucus carota ‘Dara’) egy egyéves, dekoratív növény, amely a sárgarépa egy nemesített változata. Ez a különleges fajta a virágkötők és kertészek kedvence, mivel virágai nemcsak fehér színűek, mint az alapfaj, hanem változatos árnyalatokban is tündökölnek, a lágy rózsaszíntől egészen a mély bordóig. A csipkeszerű, ernyős virágzatok magas, karcsú szárakon nyílnak, légies és elegáns megjelenést biztosítva a kertnek.
Napos vagy félárnyékos helyet kedvel és jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajban fejlődik a legjobban. Nyáron és kora ősszel virágzik és tökéletes választás virágágyásokba, természetes hatású kertekbe, vagy vágott virágként csokrokhoz. A növény könnyen nevelhető magról és különleges színvilágával bármely kertet élettelivé és egyedivé varázsol.
Vadmurok virágmagok ültetése ősszel:
Szabadföldi vetés ajánlott.
A vadmurkot ültessük korán, amint az átlaghőmérséklet eléri az 5 fokot (február-március).
Kora ősszel is (szeptember) lehet vetni. Ne túl mélyre, 2-3 mm-re ültesd a magokat.
Ha ősszel veted őket, sokkal hamarabb fognak virágozni.
Vadmurok magok:
Borzas kúpvirág
A kúpvirágok közül most a „Hirta” alfajról írunk. A kúpvirágokról már írtunk egy részletes bejegyzést, amelyet itt olvashatsz.
A kúpvirág (Rudbeckia hirta) egy rövid életű évelő növény, amely Észak-Amerikából származik és gyakran egyévesként termesztik. Szára 50-100 cm magasra is megnőhet. Nyári hónapokban virágzik és kiválóan tűri a szárazságot, valamint a napos helyeket kedveli. Hazánkban inkább egynyári virágként neveljük.
Jól bírja a különböző talajtípusokat, de a jó vízelvezetésű talajokat részesíti előnyben. Dísznövényként népszerű, mivel hosszú ideig virágzik és vonzza a méheket, pillangókat. Kertekben gyakran ültetik szegélynövényként vagy vadvirágos rétek részeként.
Borzas kúpvirág virágmagok ültetése ősszel:
Ha most szeretnénk ültetni, akkor az apró palántákat fagytól védett helyen próbáljuk teleltetni ( pl: melegágyás, világos előszoba, garázs). A magokat a föld felszínére vessük, mert fény szükséges a csírázáshoz.
Néhány különleges kúpvirágunk:
KÉTNYÁRI VIRÁGOK:
Gyűszűvirág
A gyűszűvirág (Digitalis purpurea) egy látványos, kétnyári növény, amely Nyugat- és Közép-Európában őshonos. Magas, karcsú szárain akár 1-2 méter magasra is megnövő, harang alakú virágokat hoz. Május és július között virágzik.
Bár a gyűszűvirág dísznövényként kedvelt, minden része mérgező, különösen a digitális glikozidok miatt, amelyeket szívgyógyszerek alapanyagaként használnak. Félárnyékos helyet és nedves, jó vízelvezetésű talajt igényel és vonzza a beporzó rovarokat.
Gyűszűvirág virágmagok ültetése ősszel:
Apró magjait csak a föld felszínére vessük, vetőtálcára vagy kisebb cserepekbe. Próbáljuk alulról locsolni úgy, hogy a tálcát vagy cserepet állítsuk vízbe, amíg a földje be nem szívja a nedvességet. Télre vagy hagyjuk a nevelőedényében, vagy pedig az első fagyok előtt ültessük végleges helyükre. Mi tavasszal szoktuk kiültetni őket.
Nálunk található gyűszűvirág magok:
ÉVELŐ VIRÁGOK:
Cickafark
A cickafark (Achillea) egy sokoldalú és könnyen gondozható évelő virág, amely Európában és Ázsiában őshonos. A növény jellegzetessége a finoman szeldelt, szinte páfrányszerű lombozata, valamint a nyár elejétől őszig tartó virágzása, amikor apró, tömött virágfejekből álló ernyős virágzatai nyílnak. A cickafark virágai változatos színekben pompáznak, beleértve a fehér, rózsaszín, sárga, narancs és vörös árnyalatokat, így szinte minden kertbe illenek.
A cickafark napos helyet és jó vízelvezetésű talajt igényel, de szárazságtűrő képessége miatt kevésbé gondozott kertekben is jól megél. Különösen hasznos növény a természetes hatású kertekben, réti kertekben vagy vadvirágos rétekben, ahol szívóssága és hosszan tartó virágzása miatt kiválóan mutat. Emellett a cickafark vonzza a beporzó rovarokat, például a méheket és pillangókat.
A cickafarkot gyakran használják vágott virágként is, mivel virágai hosszú ideig frissek maradnak a vázában és szárított virágként is népszerű. Ezenkívül a cickafark gyógyászati célokra is ismert, már évszázadok óta használják különféle gyógyteák és tinktúrák alapanyagaként, ám azt fontos megjegyezni, hogy csak az alapfaj, a fehér közönséges cickafark alkalmas gyógyászati célokra. Összességében a cickafark egy ellenálló, sokoldalú és dekoratív évelő növény, amely bármely kertben megállja a helyét.
Cickafark virágmagok ültetése ősszel:
Palánta nevelés ajánlott, ha cickafarkot akarunk ültetni. A magokat beltéren február-márciusban ültethetjük világos helyen, majd ősztől egészen télig vethetjük őket, téli vetésben. Nagyon apró magjai vannak, ezeket csak a föld felszínére szórjuk. Első évben már virágzik, ám ilyenkor még nem éri el a kifejlett magasságát, második évben sokkal magasabbra nőhet, ezért érdemes karózni/támasztani a virágszárakat.
Cickafark magok:
Csillagfürt
A csillagfürt (Lupinus polyphyllus) egy látványos és könnyen nevelhető évelő virág, amelyet hosszú, színpompás virágzatairól és jellegzetes, tenyérszerű leveleiről ismerünk. Eredetileg Észak-Amerikából származik, de mára világszerte elterjedt, és kedvelt kerti növénnyé vált. A csillagfürt magas, karcsú virágfürtjei különféle színekben tündökölnek, beleértve a kéket, lilát, rózsaszínt, sárgát, fehéret és vöröset. A virágok a nyár elejétől közepéig nyílnak és a kertben függőleges színfoltokat hoznak létre.
Napos vagy félárnyékos helyet kedvel és humuszban gazdag, jó vízelvezetésű talajban fejlődik a legjobban. Agyagos és meszes talajt nem kedveli, ezért ha ilyen a talajunk, akkor lazítsuk fel komposzttal. Különösen jól mutat csoportosan ültetve, virágágyásokban, vagy évelőkertekben, ahol természetes és vadregényes hatást kelt. A növény mély gyökérzete miatt szárazságtűrő és jól bírja a hidegebb éghajlatot is.
Nemcsak szép, hanem hasznos is: a pillangósvirágúak családjába tartozik, így képes megkötni a légköri nitrogént, ami javítja a talaj termékenységét. Emellett vonzza a beporzó rovarokat, különösen a méheket. Minden kertben csodálatos színpompát és struktúrát nyújt, miközben javítja a talaj egészségét is.
Csillagfürt virágmagok ültetése ősszel:
A csillagfürt magokat ősszel szeptember-novemberben, vagy tavasszal, április-májusban érdemes elültetni. Ha tavasszal ültetjük, akkor csak a következő évben fog virágozni. Ha palántát nevelünk tavasszal, akkor ősszel ki lehet ültetni végleges helyükre. A magokat vetés előtt beáztathatjuk egy éjszakára a csírázás megkönnyítése érdekében, legalább 0,5 cm mélyre ültessük őket.
Csillagfürt magok:
Harangláb
A harangláb (Aquilegia vulgaris) egy bájos és elegáns évelő virág, amelyet különleges, bókoló virágai és finom, szeldelt levelei miatt kedvelnek. Eredetileg Európa és Ázsia hegyvidékeiről származik, de ma már világszerte megtalálható a kertekben.
A harangláb félárnyékos helyen érzi igazán jól magát és humuszban gazdag, jó vízelvezetésű talajban fejlődik a legjobban. Különösen jól mutat vadvirágos kertekben, erdőszéleken, vagy évelőágyásokban, ahol természetes hatást kelt. A növény tavasztól kora nyárig virágzik és vonzza a beporzó rovarokat, például a méheket és pillangókat. A nyár folyamán, miután elvirágzott, ne feledkezzünk meg róla, nem árt locsolni.
A harangláb könnyen nevelhető magról. Légies és romantikus megjelenésével bármely kertben finomságot és eleganciát sugároz, miközben könnyedén alkalmazkodik a különféle kertészeti körülményekhez.
Harangláb virágmagok ültetése ősszel:
Palántanevelés javasolt. A vetés történhet tavasszal vagy ősszel. Őszi vetés esetén védett helyen teleltessük a palántákat. A magokat a föld felszínére szórjuk, mivel fény szükséges a csírázáshoz, majd alulról öntözzük, hogy a magok ne mosódjanak el.
Csírázás után helyezzük a palántákat hűvösebb helyre. Ha a magok nem csíráznak, helyezzük őket 4 hétre a hűtőbe, hogy hideghatás érje őket. A csírázási idő 1-3 hónapig is eltarthat.
Harangláb magok:
Kasvirág
A kasvirág (Echinacea) egy Észak-Amerikából származó, évelő növény, amelyet elsősorban élénk, lila-rózsaszín virágai és gyógyhatásai miatt kedvelnek. Virágai nagy, sugárzó szirmokból és középen kiemelkedő, tüskés virágfejből állnak. A nyári hónapokban virágzik és kiválóan tűri a szárazságot, valamint a napos helyeket kedveli. Kertekben népszerű dísznövény, amely vonzza a beporzó rovarokat, például a méheket és a pillangókat.
Kasvirág virágmagok ültetése ősszel:
A magokat minimálisan takarjuk, körülbelül 2-3 mm vastagon, az apróbb magokat ne takarjuk, csak óvatosan nyomkodjuk picit a földbe. A csírázás lassú lehet, ezért ha a magok nem csíráznak ki, helyezzük őket hűtőszekrénybe (4°C) 2-4 hétre, mivel szükségük van hideghatásra. Csíráztassuk melegben ( 20 °C), majd hűvösebb helyen neveljük a kis palántákat.
Néhány kasvirág magunk:
Ne feledjük, hogy minden növény egyedi igényekkel rendelkezik, így érdemes gondosan megtervezni, hol és mikor vetjük el a magokat. Az őszi vetés nemcsak időt takarít meg tavasszal, hanem korai és erőteljes virágzást is eredményezhet. Legyünk türelmesek és élvezzük a kertészkedés örömeit egész évben! Készítsük fel kertünket a jövő szezonra már most és élvezzük a természet szépségét, amelyet saját kezünkkel teremtünk meg.
